A Biblia a magyar képzőművészetben

A végkifejlet


Ítéletnapi harsona
Kovács Margit: Ítéletnapi harsona, 1962, samottos agyag, korongolt, bevésett dísszel, 50 cm, Szentendre, Kovács Margit Múzeum

A Jelenések könyve első három próféciasorozata (1–11. fej.) éppen a 22 fejezetből álló könyv felét teszi ki. A másik fele (12–22. fej.) egyes-egyedül a mi zűrzavaros korunk egyes részeinek megvilágítása.

Szükség van rá, hogy a most élő nemzedék hiteles képet kapjon a korról, amelyben él. Isteni megvilágítású képet sem korunk tudománya, sem hírközlése nem képes adni.

Korunk zűrzavarának telje, hogy a sok vízen ülő fenevad hátán egy parázna asszony lovagol, bódító italú poharával lerészegíti a Föld lakosait (Ámos Imre IX. rajza).

Korunk valóban az ámítások, a becsapások, a szemfényvesztések kora. Nem csak árucikkekkel, az emberek lelkeivel is üzletelnek (mondja Jel 18:13), a „telhetetlenség miatt költött beszédekkel vásárt űznek” belőlük (II. Pt 2:3). És korunk különlegessége az is, hogy mindezt a vallás nevében űzik a legfélelmetesebben. (Az „asszony” bibliai jelképe az egyházat jelöli, a parázna asszony és leányai a Krisztus nevét viselő, de hozzá valójában méltatlan szervezeteket.)

A föld végromlását nem megakadályozzák, hanem felgyorsítják az egyházak hatalomért folytatott cselszövései.

A hazugság csúcspontján magának Jézus Krisztusnak kell közbelépnie az igaz emberek megmentéséért. Megjelenése a Jelenések 19. fejezetében: ez Ámos Imre X. rajza. A sokszor megjövendölt pillanat leírása így hangzik:

Az Apokalipszis lovasai
Gebauer Ernő: Az Apokalipszis lovasai, 1960, olaj, vászon, 90x140 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

„És láttam, hogy az ég megnyílt, és íme volt egy fehér ló, és aki azon ült, hívatott Hívnek és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik. És az ő szemei olyanok, mint a tűzláng, és az ő fején sok korona, az ő neve fel volt írva, amit senki nem tud, csak ő maga. És vérrel hintett ruhába volt öltöztetve, és a neve Isten Igéjének neveztetik. És mennyei seregek követik őt fehér lovakon, fehér és tiszta gyolcsba öltözve.” (Jel 19:11–14)

Sátán egyedül marad démonaival és a föld pusztulása jeleivel. Az „ezeréves megkötöztetése” arra vonatkozik, hogy nincs, kit bűnre csábíthatna (XI. kép). Jézus a feltámadt és eljövetelét élve megérő igazakkal az ezer év után a Föld újjáteremtésére érkezik majd vissza (XII. kép).

Ekkor következik be a Góg és Magóg csatája, melyről a magyar költészetben Ady Endre híres verse is beszél. Ez a küzdelem az ezeréves ítéletet követően voltaképpen azt is ismétli meg, melyet a hét csapás időszakában a hatodik csapásnál jelzett armageddoni csata fejez ki: a jó és a rossz erőinek utolsó, drámai felvonulását. Akkor azonban Istentől a mennyből tűz száll alá, és megemészt minden gonoszságot, élén Sátánnal, továbbá a gonosz angyalokat, valamint az őket követő, a bűnbetegségükből kigyógyulni nem akaró embereket.

Akkor teljesül majd be Sátán végső bukása, megsemmisítése, melyről már Ésaiás (14:15) és Ezékiel könyve (28:19) próféciái is szólnak.

De ki is valójában Sátán?

Apokalipszis IX.
Ámos Imre: Apokalipszis IX., 1944, tus, toll, papír, 62,5x48,2 cm, Álmos-hagyaték
Apokalipszis X.
Ámos Imre: Apokalipszis X., 1944, tus, toll, papír, 62,5x48,2 cm, Álmos-hagyaték
Apokalipszis XI.
Ámos Imre: Apokalipszis XI., 1944, tus, toll, papír, 62,5x48,2 cm, Álmos-hagyaték
Apokalipszis XII.
Ámos Imre: Apokalipszis XII., 1944, tus, toll, papír, 62,5x48,2 cm, Álmos-hagyaték

A hét trombitaszó <<< Fel >>> A Démon fegyverei