A Biblia a magyar képzőművészetbenA Tízparancsolat
Az emberiségnek adott, Isten saját kezével a kőtáblákra vésett Tízparancsolata nem annyira művészeti téma, mint az egész életet – így a művészetet – is átható, a lelkiismeretünk által igen-igen mélyen hordozott életeszmény. Az egyetlen nagy törvény, a lelkiismeret törvénye (Mt 7:12) kifejtése előbb két (Mt 22:37–40), majd tíz parancsolatban található meg a Bibliában (II. Móz 20:1–17, V. Móz 5:6–21). A Tízparancsolat ábrázolása a Mózes-ábrázolásokhoz kötött. A dijoni kúton, Donatellótól Michelangelón át Ernst Barlachig követhetjük nyomon, a magyar képzőművészet Erdey Dezsőtől N. Virók Csilláig számtalan alkotást ismer róla. A Tízparancsolat örök és változtathatatlan törvény. Ezért kellett az ószövetségi szentélyben, a szentek szentjében, a frigyládában őrizni. Az pedig, hogy két kerub volt aranyból kimintázva a frigyláda tetején, azt érzékelteti, hogy nem csupán az emberiség számára adott parancsolatgyűjtemény, hanem a világmindenségben élő értelmes lények, köztük az angyalok is ezt követik. (A bukott angyalokat kivéve, akiknek Sátán a vezérük.) A Tízparancsolatot a kereszténység történelmében több ízben is súlyosan megcsorbították. Törölték belőle a második parancsolatot a középkori vallásgyakorlat eltorzulása leleplezésének megakadályozására. A negyedik parancsolatot részben megcsorbították, részben megváltoztatták. Így a kilencre zsugorodott Tízparancsolat utolsó parancsolatát ketté kellett vágni, hogy meglegyen a tíz. Ez értelmetlenséget szült. Jelen pillanatban sincs a helyén a Tízparancsolat, sem a maga sértetlen mivoltában, sem a kegyelemmel való kapcsolatában, a kereszténység sorain belül sem. A világban pedig még kevésbé. Holott minden romlás az isteni törvények áthágására vezethető vissza, akár az egyéni, akár a társadalmi életben. Isten törvényének, a szeretetnek tíz részletezése lesz az alapja Isten ítéletének, s az eljövendő örök életnek.
Ezért mindenekelőtt álljon előttünk a Tízparancsolat: „Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid énelőttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad- és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek. De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek és az én parancsolataimat megtartják. Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd, mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat. De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja, semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van. Mert hat napon teremtette az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugodott. Azért megáldotta az Úr a szombat napját, és megszentelte azt. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad tenéked. Ne ölj. Ne paráználkodjál. Ne lopj. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot. Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé.” (II. Móz 20:3–17) Szalay Lajos és Kerényi Jenő alkotásai a monumentalitást hangsúlyozzák – még a michelangelói régibb felfogás jegyében, s nem Barlach újabb szellemében. Az ősibb Aiszkhüloszt az újabb Szophoklésznél.
|
