Névmutató - A Biblia a magyar képzőművészetben

Aba-Novák Vilmos

Festő, grafikus, freskófestő, a modern magyar képzőművészet egyik legeredetibb alakja. 1913-ban kezdte meg tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola rajztanárképzőjében Révész Imrénél, majd Olgyai Viktornál (1922), a szolnoki művésztelepen Fényes Adolfnál tanult, 1921 és 1923 nyarán Nagybányán dolgozott. 1924-ben az Ernst Múzeumban állított ki először, 1927-ben a Képzőművészek Új Társasága (KÚT), 1928-ban a Szinyei Társaság tagja. 1928-tól minden velencei biennálén részt vett. 1929–30-ban Rómában ösztöndíjas. 1932-ben Padovában, 1937-ben Párizsban díjakat kapott, 1940-ben a velencei biennále nagydíjasa. Betegsége korán, 47 évesen vitte a sírba. – Több megbízást kapott templomok freskóinak elkészítésére (Jászszentandrás, Székesfehérvár, Pannonhalma, Budapest: Városmajor). Heves vitákat váltottak ki megoldásai. Az esztergomi Keresztény Múzeumban 2001-ben szakrális témáiból rendeztek kiállítást. 2008-ban Debrecenben nyílt nagy érdeklődést kiváltó kiállítás. Bibliai művei: Golgota, 1922, rézkarc; Mózes, 1922, toll; Háromkirályok, 1923, olaj; Vízözön, 1923, rézkarc; Hegyi beszéd, 1923 k., rézkarc; Mene, tekel, ufarszin, 1925, rézkarc; Tízparancsolat, 1926, rézkarc; Golgota, 1937, tempera; Ezékiel próféta, 1938, szén; Krisztusfej, 1940, szén. – B. Supka Magdolna: A. N. V., 1966, 1971.

Alkotásai a következő fejezetekben láthatóak:

A Tízparancsolat
Dániel könyve