A Biblia a házasságról
A házassági konfliktusok megoldása
A közgondolkodás szerint:
- minden konfliktusnak aktuális, konkrét oka van;
- ha ezeket megszüntetjük vagy megelőzzük, nem lesznek konfliktusok;
- az a jó házasság, amelyikben nincs konfliktus.
A Biblia szerint:
- minden, ami rossz az emberi kapcsolatokban, a szívből jön;
„Belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok,
paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések,
kapzsiságok, gonoszságok; valamint csalás, kicsapongás,
irigység, istenkáromlás, gőg, esztelenség.”
(Márk 7,21-22)
- az emberi szív eleve gonosz (nem eleve jó, ahogyan Rousseau tanította és a mai humanista pszichológia és pedagógia hirdeti);
„Gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva.”
(1 Móz 8,21)
- ebből az következik, hogy a házassági konfliktusok szükségszerűek, konfliktusmentes házasság nincs. A megoldás: szívcsere.
„Egy szívet adok majd nekik és új lelket adok be/éjük,
eltávolítom testükből a kőszívet, és hússzívet adok nekik,
hogy rendelkezéseim szerint éljenek.”
(Ez 11,19-20)
E „műtét” után nem automatikusan és nem egy csapásra oldódik meg az életünk (nem leszünk bűntelenek), de:
Isten tanítja kezünket a harcra (Zsolt 18,35) – ezért van esélyünk a győzelemre.
Nem az a jó házasság, amelyben nincsenek
konfliktusok (ilyen nincs!), hanem az,
amelyben egyetértésben dolgoznak a házastársak
a konfliktusok megoldásán.
A konfliktus kiváltó okai sokfélék: miért hagytad a zoknidat a padlón? miért nem csináltad meg a vízcsapot? miért ettél vacsorára hagymát? miért felejtetted a gyereket az óvodában?
A mélyebb ok: a szív állapota – az önzés
„Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm...
Én maradok magam számára: börtön...”
(Babits)
Ez az ember magára néz:
„... ha valaki csak hallgatója az igének, de nem cselekszi,
olyan, mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az arcát.”
(Jak 1,23)
- számon tartja jogait (mi az, ami jár neki, de nem kapja meg)
- ragaszkodik a maga „igazához”.
Az az ember, aki új szívet kapott
– elkötelezett a szeretetre:
– lemond a jogairól
– érdekli a mások szükséglete
– igyekszik a másik szemével látni
mert ez az ember Krisztusra néz. Nem győzni, nem felülkerekedni akar, hanem megérteni a másikat.
Házassági konfliktusból az út kétfelé vezet: vagy az egység, vagy az elszigetelődés felé. Ha megoldjuk a konfliktust, egységünk szilárdabb lesz, mint előtte volt. Ha nem oldjuk meg, növekszik köztünk a lelki távolság.
Ne halogasd a konfliktusmegoldó beszélgetést!
„A nap ne menjen le a ti haragotokkal!” (Ef 4,26)
A megoldáshoz a társam megértése vezet. Megérteni úgy tudom őt, ha feladom a magam pozícióját, és az ő helyzetébe illeszkedve nézem a problémánkat. Jól szemlélteti ezt J. Adams egyszerű sémája:
Kimondom: „Igen, látom, el vagy keseredve miattam, megértelek.”
A konfliktusok megoldásának négy bibliai alapelve van:
- Legyünk elkötelezettek egymás meghallgatására!
A jó beszélgetés ugyanis hallgatással kezdődik: a másik meghallgatásával.
„Legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra,
késedelmes a haragra. ” (Jak 1,19)
- Társunk szembesítése hibáival szeretetből fakadjon és szeretettel történjék.
„Szeretettel mondjuk meg az igazat: ” (Ef 4,15; Budai G. fordítása)
- Legyünk elkötelezettek a megbocsátásra.
„Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak,
ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban. ” (Ef 4,32)
- Cselekvően forduljunk a problémához.
„Amire eljutottunk, aszerint járjunk. ” (Fil 3,16)
1. A meghallgatás
történhet rosszul is:
- Csak ál-meghallgatás, ha nem érdekel igazán, amit a másik mond. („Már húsz éve ismerem a szövegét, semmi újat nem tud mondani.” „Mondjad csak, ráérsz.”)
- Szelektív módon is lehet meghallgatni: csak arra figyelek, amit én fontosnak tartok, vagy ami nem túl kellemetlen számomra.
- Védekező is lehet a meghallgatás: már előre készítem a választ, de a másik mondanivalója előtt lelkileg becsukódom.
- Vagy egyszerűen felszínesen hallgatom meg a páromat, más gondok vagy problémák jobban foglalkoztatnak.
Csak a jó meghallgatás vezet célhoz.
Mi jellemző rá?
- A párom mondanivalójának prioritása van számomra. Fontos a tartalmától függetlenül is, csupán azért, mert ő mondja, hiszen ő maga fontos nekem.
- Éppen ezért szeretném tisztán megérteni mindazt, amit mond.
- Kész vagyok akár Isten szavát megérteni a párom mondanivalójából, teljesen függetlenül attól, hogy kettőnk közül ki a jobb hívő, vagy ki a tapasztaltabb keresztyén.
- Érzelmeimtől függetlenül tudnom kell közben, hogy aki szól, az nem az ellenségem, hanem a társam.
Miközben meghallgatod a párodat,
inkább arra figyelj, hogy
- mit tartalmaznak a szavai
- mit jelentenek a szavai
- tisztázd a fontos pontokat
mint arra, hogy
- milyen az előadásmódja (pl. vörös a feje közben)
- milyen szavakat használ
- kivédd a vádakat
A célod ne az legyen, hogy te kerülj ki győztesen a konfliktusból, hanem hogy megértsd a párodat!
2. Párod szembesítése a hibáival akkor jó,
- ha jó az indítékod:
- nem megkönnyebbülni akarsz,
- nem megalázni akarod őt,
- nem magadnak akarsz hasznot a beszélgetésből,
hanem: valóban szereted őt. Szeretni őt ebben az esetben azt jelenti, hogy az ő javát (pl. tisztább látását) akarod;
- ha tekintettel vagy a körülményekre (pl. hallja-e más is, amit mondasz, vagy valóban kettesben vagytok; van-e ideje végighallgatni téged, vagy rohannia kell már a munkahelyére stb.);
- ha tekintettel vagy esetleges más feszültségekre, gondokra, bajokra is, amik foglalkoztatják őt (pl. a munkahelyével, a szüleivel, a gyerekekkel, az egészségével kapcsolatban);
- ha hajlandó vagy te is hasonló szembesítésre.
Miközben beszélsz,
inkább arra törekedj, hogy |
mint arra, hogy |
egy témát jól meg tudjatok
beszélni (vagy a legfontosabbat,
vagy azt, ahol legkönnyebben tud
változtatni) |
sok témát, vagy "minden"
problémát megbeszéljetek |
a figyelem a problémára
irányuljon |
ne az emberre koncentrálj
(amit csinál, az nem tetszik,
de őt magát elfogadod) |
a viselkedéséről beszélj
("hogy tehetted ezt?") |
ne a jelleméről
("hogy lehetsz ilyen?") |
konkrétumokról beszélj |
ne általánosíts
("...mert te mindig..."
"...mert te soha...") |
tényekre utalj |
ne a szándékát
vagy az indítékait emlegesd |
A célod ne az legyen, hogy felülkerekedj, hanem hogy kölcsönösen megértsétek egymást!
3. A megbocsátás
a házasságban is, mint minden emberi kapcsolatban, nélkülözhetetlen a továbbéléshez. A párod nem követhet el olyan bűnt ellened, amit te ne tudnál megbocsátani, ha valóban megtapasztaltad, hogy Isten neked megbocsátott.
Olvasd el Mt 18,2-35-öt! Amivel a párod neked tartozik, az 100 dénár, ami nem semmi (kb. 400 gramm ezüst), de elenyészően kevés a 10 000 tálentum aranyhoz képest (több mint 4,5 mázsa), amit Isten neked engedett el. „Nem tudok megbocsátani” – mondod. Ez nem igaz. Ez a mondat a valóságban ezt jelenti: „Nem akarok megbocsátani.” Jól megbocsátani csak úgy lehet, ahogyan Isten is megbocsátott: teljesen és végleg, úgy, hogy még az emlékezetéből is kitörli a bűneinket (Ézs 43,25). Nem mondhatod: „Megbocsátok, de nem tudom elfelejteni.”
4. Cselekvően fordulj a problémához!
Ez azt jelenti, hogy
- egyet kell értenünk abban, hogy mit kell tennünk;
- ha mégsem értünk egyet, ne engedjük, hogy ez éket verjen közénk: tekintsük fontosabbnak a kapcsolatunkat, mint a problémát;
- ha sem jó megoldás, sem kompromisszum nincs, értsünk egyet abban, hogy később foglalkozunk a problémával (nem halogatásról van szó Pató Pál módjára, hanem valódi elhatározásról).
|