A Biblia a házasságról

A kommunikáció

Egy író felhívja író barátját:
– „Nem zavarlak?”
– „Nem.” „Igazán nem? Nem dolgozol?”
– „Nem.”
– „Mit csinálsz?”
– „Beszélgetünk.”
– „Beszélgettek? Kivel?”
– „A feleségemmel.”
– „A feleségeddel? Csak nincs valami baj?”

Levendel Júlia személyes közlése

Miért csodálkozunk azon, aminek természetesnek kellene lennie?

A kommunikáció = a házasság épületének maltere. Nélküle előbb-utóbb szétesik a kapcsolat. Nem csak a bajok, a konfliktusok 7 megoldására szolgál (arra is!), ha nem a kapcsolat ápolására, fenntartására.

„Ha nem simogatjuk a gerincagyat,
kiszikkad.” (Berne)

„Simogatás” a jó szó is.

Sokat utazó barátomnak mindig a felesége csomagolta a fehérneműjét. Amikor a szállásán kora reggel elővette a bőröndből a tiszta inget, egy cédula esett ki belőle: „Szeretlek. Kati.”

A mi Istenünk beszélő Isten – azért tud segíteni rajtunk.

„A bálványok ezüstből és aranyból vannak,
emberi kéz csinálmányai.
Van szájuk, de nem beszélnek.”
(Zsolt 115,4)

Isten beszéde

– hatékony

„... az én igém, amely számból kijön,
nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi,
amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.”
(Ézs 55,11)

– örök

„Az ég és a föld elmúlik,
de az én beszédeim nem múlnak el.”
(Lk 21,33)

– gyönyörködtető

„Ha e/jutott hozzám igéd, én élveztem,
igéd vidámságot szerzett nekem
és szívbeli örömöt.”
(Jer 15,16)

Isten megszólít: „Ádám, hol vagy?”
Ha rejtőzködsz előle, tudd meg: Ő azért jött,
„hogy ellenségid leigázza”. (Ady)

„Hogy Isten szól hozzánk,
már önmagában is kegyelem.” (K. Barth)

Magától értetődő, hogy az Istent tükröző ember is kommunikál. De minél távolabb kerül Alkotójától, annál kevésbé teszi ezt mélyen és igazán. A kommunikációnak ugyanis mélységszintjei vannak:

1. látszatkommunikáció („hogy vagy?”)
2. tényközlés (amit tudok)
3. gondolatközlés (amit gondolok)
4. érzelemközlés (amit érzek)
5. énközlés (aki vagyok)

A kommunikáció = közlés. De emberi sajátság, sőt alapvető szükséglet az énközlés.

Állatok nem találkoznak egymással csak azért, hogy egy jót beszélgessenek. Ismeretlen számukra a kommunikációnak az a fajtája, amikor nem „hasznos” információkat adnak át egymásnak, hanem önmagukat.

„Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.
Ezért minden: önkínzás, ének,
Szeretném, hogyha szeretnének,
S lennék valakié...” (Ady)

A költő óhaja talán csak abban különbözik az emberek többségének szükségletétől, hogy a legtöbben nem az egész világnak „szeretnék magukat megmutatni”, hanem csak néhány bizalmas barátnak.

Korunkban a kommunikáció technikája rohamosan fejlődik, az énközlés lehetősége mégis csökken. Drámák és filmek szólnak erről (Szakonyi: „Adáshiba”. „Csók, anyu.”).

„A Szíriusz van tőlem távolabb,
vagy egy-egy társam? Jaj, ki mondja meg?
Ó jaj, barátság, és jaj, szerelem,
ó jaj az út lélektől lélekig...
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
s köztünk a roppant, jeges űr lakik.”
(Tóth Árpád)

Ezzel szemben a bűneset előtti első emberpárt éppen az egymás felé való nyitottság és bizalom jellemezte:

„Még mindketten mezítelenek voltak:
az ember és a felesége;
de nem szégyellték magukat.”
(1Móz 2,25)

Itt nemcsak testi meztelenségről van szó.

Lelki „meztelenség” = átlátszóság egymás számára. Azt jelenti, hogy nincs takargatni valónk egymás előtt: se dugeszpénzünk, se rejtett gondolataink.

Nem lelki „meztelenkedés”-ről van szó. Az átlátszóság nem azt jelenti, hogy bárkinek bármit bármikor ki szabad mondani. A kapcsolat intim (bizalmas) jellege éppen azt fejezi ki, hogy szűk körre terjed ki. Másrészt még a párom felé is a bizalmas közlésnek, vagy érzéseim és gondolataim nyílt és azonnali kifejezésének néha korlátot állít a szeretet és a tapintat.

Ugyanakkor világos, hogy testi meztelenségről is szó van, kizárólag házastársak között. Éppen a meztelenség intim jellege miatt a bibliai szemlélettel összeegyeztethetetlen a meztelenség minden személytelen formája: pornográfia, naturizmus, szabados öltözködés.

Mi a haszna a kommunikációnak?

1. Önmagunk megértése. Amit megfogalmazunk, azt magunk is jobban értjük.
2. Lelki békesség. Megszűnnek a rejtett zugok, tudatosodnak elfojtott érzések és gondolatok.
3. Láthatóvá válik a rejtett szeretet is.
   Egy bánatos asszony panaszolta a barátnőjének:
   – A férjem már tizenöt éve, amióta hozzámentem, egyszer se mondta, hogy „szeretlek”.
   A barátnő elmondta ezt a saját férjének, az pedig fölkereste a szóban forgó férjet:
   – Öregem, miért nem mondod soha a feleségednek, hogy szereted?
   – Megmondtam az esküvőn és nem vontam vissza.
4. Kiemel az elszigeteltségből.
5. Növeli az egységet.
6. Kiküszöböli társunk motívumainak félreértését, azaz fegyver a projekció ellen.

Mi nehezíti a kommunikációt?

1. A gyermekkorban kialakult különböző viselkedési és kommunikációs sémák (egyiknek „természetes” a hangos szó, a másik két hétre tönkremegy tőle).
2. A negatív énkép (csökkentértékűségi érzés).
3. Önteltség (az előbbi látszólagos ellentéte, rejtett formája).
4. Elfojtott ellenséges érzelem.
5. Rosszul értelmezett „lelkiség”, szerepjátszás („a hívő ember mindig vidám”).

A kommunikáció megtanulásának eredményes útja:

Tanulj meg beszélgetni Istennel – és Ő megtanít beszélgetni a pároddal.

Milyen a csendesórád?

„Az én Uram, az ÚR, megtanított engem
mint tanítványát beszélni.
hogy tudjam szó/ni igéjét az elfáradtaknak.
Minden reggel fölébreszt engem,
hogy hallgassam tanítványként.”
(Ézs 50,4)

Isten megtanít arra,

1. hogy a párodat feltétel nélkül fogadd el mert Ő is úgy fogad el téged (Mt 9,13);
2. hogy megértsd őt az ő helyzetében (empátia), mert Ő is emberré lett, hogy megértsen téged (Zsid 4,15);
3. hogy hiteles (kongruens) emberként állj a párod előtt, mert Ő is egyértelmű számodra (Zsid 13,8).

Sokat beszélgessetek, hogy tanuld meg kifejezni elfogadó, empátiás és hiteles belső magatartásodat!

A házasság építése

<<<

Fel

>>>

A házassági konfliktusok megoldása