Az Ószövetség a művészetekbenDávid bűne
Saul halála után hamarosan az egész országban Dávid lett a király. Uralkodása alatt legyőzte az ellenséges népeket, megszilárdította az ország helyzetét és határait, elfoglalta Jeruzsálemet a jebuzeusoktól és Izráel fővárosává tette. Királysága alatt fellendült az élet! A nép körében elterjedtek zsoltárai, amelyek jó hatást gyakoroltak lelki-vallási életükre. Amíg Dávid küzdve, minden erejét megfeszítve munkálkodott Istenért és Istennel, addig a kísértéseknek sikeresen ellenállt. Amikor azonban kényelembe helyezte magát, azonnal megkörnyékezte a gonosz! Rabba városát ostromolta a hadsereg Joáb vezetésével. A király nem ment velük, otthon maradt. Palotája tetején sétálgatott, nézelődött, amikor egy szép termetű asszonyon akadt meg a szeme, amint épp fürdött. Megtudta, hogy Bethsabé, hitteus Uriás felesége az, akinek férje a csatában harcol. Elküldetett érte, ágyasházába vezette és magáévá tette. Az asszony méhében gyermek fogant. Amikor ez Dávid tudomására jutott, gonosz csalással akarta eltussolni tettét. Izráelben ugyanis halálbüntetés járt a nyilvánvaló házasságtörésért, mely törvény alól a király sem volt kivétel. Ám Dávid fő aggodalma az a halálnál is keserűbb szégyen és megvetés volt, ami alattvalói részéről érte volna őt, hiszen lelki-vallási vezetőjükként is felnéztek rá. Olyan megbotránkozást okozott volna, ami romba döntötte volna, amit addig épített. Hazahívatta a csatából Uriást, és jelentéstétele után ‘kegyesen’ hazaküldte, hogy feleségével háljon. De Uriás a többi szolgával, a palota bejárata előtt feküdt le, mondván: amikor Isten ládája és a csatázó katonák sátrakban lakoznak, hogyan mehetne ő jó lelkiismerettel haza vigadni? Dávid még egy próbát tett. Lerészegítette Uriást, hátha így kedve támad hazamenni, de ez a kísérlete sem járt sikerrel. Ezután a legsötétebb tervet eszelte ki! A következő írásos parancsot küldte magával Uriással Joábnak, a fővezérnek: „Állítsátok Uriást legelől, ahol a harc a leghevesebb, és háta mögül fussatok el, hogy megöljék és meghaljon. Lőn azért, hogy mikor ostromolta Joáb a várost, Uriást arra a helyre állította, ahol tudta, hogy erős vitézek vannak. Kijött azért a városbéli nép, hogy megharcoljon Joábbal, és elhullottak egyesek a nép közül, Dávid szolgái közül, és a hitteus Uriás is meghalt” (II.Sám. 11:15-17). Dávid megkönnyebbüléssel fogadta a hírt, mert azt remélte, hogy így végre megszabadult kétségbeejtő helyzetéből. Bethsabé siratta férjét. „És mikor a gyászolásnak ideje eltelt, érette küldött Dávid és házába vitette őt, és lett néki felesége, és szült néki egy fiút. De ez a dolog, amelyet Dávid cselekedett, nem tetszett az Úrnak” (II.Sám. 11:27). Figyeljük meg, hogy mit tanít a Szentírás a házastársi hűségről: „Igyál vizet a te kutadból, és a te forrásod közepéből folyóvizet... Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének. A szerelmes szarvas és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen. Miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek? Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útjai... A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg” (Péld. 5:15-22). A festményen Bethsabét láthatjuk fürdés után, amint szolgálóleányai megtörlik, haját fésülik, szépítőszerekkel ápolják. A király áthajol a palota korlátján és megragadja az asszony szépsége. Dávidot, aki oly sokat tudott Isten magasrendű erkölcsi elveiről, és azokat el is fogadta, most bűnös testi kívánság kerítette hatalmába. KÉRDÉSEK:
|
