A Biblia a magyar képzőművészetben

Ésaiás jövendölései

Jessze fája (részlet), XVII.sz., Gyöngyöspata

A középkori német fafaragásokhoz vagy a római Sixtus-kápolna emlékezetes michelangelói freskójához fogható Ésaiás-ábrázolásaink nekünk nincsenek. A Biblia ismerete hiányának tudható be, hogy „a rettentő szavak tudójá”-t költészetünkben is csak Radnóti emlegeti. Van azonban – mint másutt is Európában – Jessze-fánk, vagyis az Ésaiás próféta könyvében szereplő próféciák szerinti Jézus Krisztus családfa-ábrázolásunk, Gyöngyöspatáról. De mi is ez a mátraaljai Jessze-oltár?

Ésaiás könyve bővelkedik messiási próféciákban. Ezek közül az egyik csoport (a 42., 49., 50. és 53. fejezetekben) az eljövendő Megváltó szolgálatát, azon belül is az emberért vállalandó szenvedéseit jeleníti meg. Ezért nevezzük összefoglaló néven „az Úr szolgájáról” (héberül Ebed Jahve) szóló jövendöléseknek ezeket a beteljesülésük előtt mintegy 800 évvel írott próféciákat.

Egy másik csoportja a messiási jövendöléseknek a Megváltó kettős természetéről hírt adó kijelentések. Arról szól a próféta a Lélek által, hogy a Messiás egyszerre lesz Isten, és egyszerre ember. Nem a mennyből ereszkedik le deus ex machinaként, asszony ad életet neki (ezt már az ősevangélium is kijelentette, amikor „asszony magvá”-nak mondta), vagyis magára veszi az emberi öröklődés vasszabályait: gyenge, erőtelen természetét neki is le kell győznie. Az ésaiási jelképek szerint tehát egyszerre „gyökér” és egyszerre „ág”, „virágszál”, egyszerre a föld, és egyszerre az ég fia. A „fa” egyszerű jelképi részei szerint egyszerre a „lent” és a „fent”.

Jessze fája (részlet), XVII.sz., Gyöngyöspata

Mivel a prófécia azt is megnevezi, hogy az a bizonyos „asszony” egy Isai nevű férfi, vagy annak fia, Dávid leszármazottja, és az Isai név középkori latinos névváltozata Jessze, ezért nevezzük az ilyesfajta képzőművészeti ábrázolásokat Jessze fájának.

A prófécia egyébként a Megváltó első és második eljövetelét összekapcsolja, mint oly sok más ószövetségi jövendölés. Mi ezúttal az első eljövetelre szóló kijelentéseket idézzük:

„És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál nevekedik. Akin az Úrnak Lelke megnyugoszik: bölcsességnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke. És gyönyörködik az Úrnak félelmében, és nem szemeinek látása szerint ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik: Igazságban ítéli a gyöngéket, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett, megveri a földet szájának vesszejével, és ajkai lehével megöli a hitetlent. Derekának övedzője az igazság lesz, és veséinek övedzője a hűség.” (Ésa 11:1–5)

A gyöngyöspatai Jessze-oltár legalján a nevezett Jessze (Isai) fekszik, a belőle kinövő törzsben máris ott a megígért Messiás, jelezve eljövetelének teljes bizonyosságát. A kétoldalt szerteágazó lombkoronában, az egyes leveleken jól azonosítható ószövetségi személyek láthatók, Dávid király például elmaradhatatlan attribútumával, a hárfával. A XIII. században épült gótikus templomba a XVII. századi ellenreformáció idején került a Jessze-oltár. Mária kiemelt helyzete a protestantizmus elleni támadások jegyében illeszkedett a legfelső pontra. A Jessze-fa középrészében, a némileg a középkori mandorlákra emlékeztető kiszögellésben is Mária születéstörténetének jelenete áll. 1748–1751 között a templom megrongálódott, 1839-ben újították fel mindenestül.

Jessze fája, XVII.sz., Gyöngyöspata