A Biblia a magyar képzőművészetbenA Hegyi beszéd
Gyógyításai, csodái, az egyes emberekért végzett fáradozásai után csakhamar kedvező hírek terjedtek Jézusról az országban. A történetek mindenfelé eljutottak, mindenki a Názáretiről beszélt. „Jöhet-e jó hír Názáretből?” – volt addig az emberek szavajárása. Most pedig már Galileiről és galileus mozgalomról beszélt a világ. A csodatételek és a példázatok után az élet összes területét átfogó, nagy programbeszédet vártak Jézustól. A mindent felölelő tanítást, egyetlen hatalmas keretbe rendezve. Jézus eleget tett e kívánalomnak. Ezért hangzott el szolgálatának második fele elején a Hegyi beszéd. A Hegyi beszéd felépítése is monumentális, részletei is lenyűgözők. Egyszerű és fenséges, természetes és emberi, falusiaknak és városiaknak egyaránt a legtöbbet mond. Ezért láthatjuk Ferenczy Károly 1898-as olajfestményén Jézust félprofilból – nem magát képviselte, hanem Isten küldötteként kérlelte az embereket (ezért kér a két kéz, és nem lök vagy utasít), s ezért vonul fel körülötte a kisdedtől az aggastyánig, a cséplőparaszttól a városi kalapot viselőig vagy vértbe öltözött katonáig mindenki, minden történelmi időből. Jézus egymagában valóban több, mint az egész világ.
A Hegyi beszéd hangütése: a boldogmondások, a nyolc boldogság. Jézus azért jött a világra, hogy a valódi boldogsághoz vezető utat ebben a nyolc mondatban megmutassa. Mert igaza van költőnknek: „Nézd a világot: annyi milliója, / S köztük valódi boldog olly kevés.” (Vörösmarty: A Merengőhöz. Részlet) A világ által felajánlott álboldogsággal, „zaklatott boldogság”-gal (Füst Milán: Öregség) szemben Ő valódi, majd az örök életben teljes, tökéletes boldogságot ígért. Az ember őszinte beismerésén, a lelki szegénység megvallásán léphet rá bárki a boldogsághoz vezető útra. Mivel a boldogsághoz vezető út az élet törvényei kikövezésén át vezet, a Hegyi beszéd második része az isteni törvények változtathatatlanságával foglalkozik. Jézus idéz a Tízparancsolatból, s a parancsolatok mélységére mutat rá. Isten kegyelmével sokat ígér, de a kegyelmét elfogadótól sokat is kér. „Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” (Mt 5:48) Nem csak elvi síkok magasában mozog a Hegyi beszéd. A harmadik rész a keresztény élet gyakorlatát öleli fel: az igazi böjt, ima, aggodalmaskodás nélküli élet tükörképét adja. De aki híven követi a hétköznapokban is Jézust, ítélkezni mások felett az sem jogosult. A negyedik rész az ítélkezésben Isten irgalmasságának mint legmagasabb rendű igazságosságának szöges ellentétét láttatja és utasítja el. Ez a rész helyezi a lelkiismeret törvényét minden más törvény alapjává: „Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal, mert ez a törvény és a próféták.” (Mt 7:12)
S végül, a nagy beszéd lezárása az ötödik részben az igaz és a hamis prófétaság közötti különbség szemléltetéséről, valamint a farizeus leleplezéséről szól, és példázattal zárul: a homokra és a kősziklára épített ház példázatával. A nagybányai iskola után alig több mint másfél évtizeddel Pór Bertalan és Kmetty János alkotásai a XX. századi avantgárd állásfoglalását közvetítik. Ők is új törvényeket, új életet kívántak és hirdettek meg. A Hegyi beszédhez fordulásuk érthető, még ilyen szekularizált formában és jelentésben is. Borsos Miklós alkotása az igazi hitre való vágyakozás fenkölt kifejezése.
|
