A Biblia a házasságról
A férj szerepköre
Ez a fejezet mindenkinek nagyon fontos.
Ha még nem vagy férj, de reméled, hogy az leszel, nagyon figyelj! Hiszen a szerepet már előadás előtt meg kell tanulni, nem számíthatsz súgóra.
Ha már férj vagy, de kiderült, hogy nem ismered a szerepedet, sürgősen tanulj! Isten irgalmas, és súg neked előadás közben is, ha látja igyekezetedet és elkötelezettségedet.
Lányoknak és asszonyoknak azért kell ismerniük a férj szerepét, hogy tudjanak segíteni. (Isten Évát Ádám segítőtársának szánta.) A segítés első lépése: ne foglaljátok el a házasságban a férj helyét. A második lépés: biztassátok és bátorítsátok férjeteket szerepének betöltésében.
Annak, hogy egy férj jól tölti be a szerepét, általában az a jele, hogy a felesége boldog. Sem zsarnokok, sem papucshősök mellett nem boldogok az asszonyok. Azt hiszem azért, mert egyik sem teszi lehetővé, hogy Isten terve szerint tölthesse be a maga asszonyi szerepét. Zsarnok mellett nem tud kibontakozni, papucshős mellett kénytelen „férfivé” növekedni. A Biblia szerint az igazi férfi Istenben bízik. Vajon boldog-e a felesége?
„A Feleségem énekel
– harmat hull, levél lebben így –, énekel a másik szobában.
A hálaének dallama
a csukott ajtón átszivárog,
s megtölti lelkem templomát. Ímé, az Úr jót tett velem:
a feleségem énekel,
énekel a másik szobában...”
(Füle Lajos)
A zsarnok önmagában, a papucshős a feleségében bízik, végeredményben egyik sem Istenbe, hanem emberbe veti bizalmát. Nem átokmondás, hanem ténymegállapítás:
„Átkozott az a férfi, aki emberben bízik,
és testi erőre támaszkodik,
az ÚRtól pedig elfordul szíve!
Olyan lesz, mint a bokor a pusztában, nem remélheti, hogy eljön valami jó. ”
(Jer 17,5-6)
De ez is ténymegállapítás:
„Áldott az a férfi, aki az ÚRban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz,
mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit, és nem fél, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad.
Száraz esztendőben sincs gondja, szüntelenül termi gyümölcsét. ”
(Jer 17,7-8)
A férj szerepköréről legátfogóbban Pál apostol beszél az Ef 5,21-32-ben. Ebben a bibliai szakaszban e szerepkörnek három fontos összetevője ismerhető fel: vezetés, szeretet, gondoskodás.
1. Vezetés
„A férfi feje a feleségnek,
ahogyan Krisztus is feje az egyháznak.”
Ebből a kijelentésből a következő gyakorlati konklúziók adódnak:
- A vezetés felelősségét Isten adta a férjnek. Ezért a házasság csak akkor működik jól, ha érvényesül benne a férj vezető szerepe. A férj-szerep nem rang, hanem megbízatás. Elsősorban felelősséget jelent a feleség és a gyerekek anyagi, egészségi és lelki jólétéért. Nem azért kell a férjnek vezetnie, mert ő tökéletesebb vagy jobb teremtmény, mint a feleség – hiszen nem az –, hanem azért, mert Isten őt bízta meg ezzel – és őt is fogja számon kérni. Arról sincs szó, hogy mindent a férjnek kell csinálni a családban, de mindenről tudnia kell, mert mindenért felelős. (Nem az igazgató csinál mindent, de ha baj van, elsősorban őt vonják felelősségre. )
- Először a férjnek kell betöltenie a szerepét ahhoz, hogy a feleség és a gyerekek képesek legyenek betölteni a magukét.
- A vezetés a Biblia szerint szolgálat is.
Krisztus, az egyház feje, azért jött, „hogy Ő szolgáljon” (Mk 10,45). A férj, aki a feleség és a család feje, a feleségét és a családját szolgálja.
„A királyok uralkodnak népeiken, és akik hatalmuk alá hajtják őket, jótevőknek hívatják magukat. Ti azonban ne így cselekedjetek, hanem aki a legnagyobb közöttetek, olyan legyen, mint a legkisebb, és aki vezet, olyan legyen, mint aki szolgál.”
(Lk 22,25-26)
- A vezetés a vezetettek kibontakoztatása is. A jó kertész keze alatt jól fejlődnek a növények.
- A vezetés légkörteremtés is. K. Lewin és munkatársai kísérletekkel igazolták, hogy a különféle vezetési stílusok (önkényuralmi, demokratikus, ráhagyós) más-más csoportlégkört alakítanak ki. Az Istenben bízó férfi Krisztus királyi uralma alatt áll. Vezetése mellett Krisztus szeretete, öröme és békéje költözik be a családba.
2. Szeretet
„Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat és önmagát adta érte.”
(Ef 5,25)
Úgy hangzik ez a nehéz parancs, mintha a bénának mondanák:
„Nyújtsd ki a kezedet!”
„Ahogyan Krisztus... ”
- Kezdeményezően. Nem válasz-szeretet az Övé, hanem az én szeretetemet megelőző szeretet. Hiszen „Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk” (Róm 5,8), azaz amikor mi még semmi jelét se mutattuk a mi iránta való szeretetünknek. A férfi tehát ne csak vállalkozásokban, nyaralási ötletekben és a szexben legyen kezdeményező, hanem elsősorban a szeretetben.
- A másik feltétel nélküli elfogadásával. Az egyház az elmúlt évszázadok során sohasem volt tökéletes, Krisztus mégis kitartóan szerette. A férj sem várhatja, hogy a felesége tökéletes legyen. Szeretete nem függhet attól, hogy felesége jól végzi-e a dolgát, de még attól sem, hogy milyen a magatartása férje iránt.
- Önmaga feltétel nélküli odaadásával. Nemcsak meghalni, hanem évtizedeken át élni is lehet valakiért – önmagunkat adva.
Önmagamat adni annyi, mint időmet, figyelmemet, teljes érdeklődésemet adni – a magam érdekeit háttérbe szorítva. Ez sokszor azt jelenti, hogy fontosabb arról gondoskodni, amire a feleségemnek van szüksége, mint a saját szükségleteimről (például beszélgetni akar, amikor én aludni szeretnék). Nem kevesebbről: önmegtagadásról van szó.
- Tettekkel. Ha kell: virrasztva, gyalogolva, több munkával, minden munkát félretéve.
- Szavakkal. Jézus is használta a kommunikációnak ezt az igazán emberi módját. Hiszen „szóból ért a magyar ember”, de minden idők és minden táj embere is, szóból ért az asszony is. Ha sírva panaszolja: „Évek óta egyszer sem mondtad nekem, hogy szeretsz”, – nem elég így vigasztalni: „Megmondtam az esküvőn és nem vontam vissza.”
- Egész valónkkal. A szex-kannibál a testét, a költő az érzelmeit mozgósítja, az isteni szeretet pedig, amely a Krisztus uralma alatt álló férfit betölti, az egész embert.
- Az előzőekből következik, hogy szeretetünknek elsősorban akarati döntésen kell alapulnia, nem változékony érzelmeinken.
Akár a béna, aki Jézus parancsára kinyújtotta a kezét, így szeretni is csak akkor leszek képes, ha megértem: a mindenható Isten az, aki erre szólít fel engem.
3. Gondoskodás
„A férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, az önmagát szereti. Mert a maga testét soha senki nem gyűlölte, hanem táplálja és gondozza, ahogyan Krisztus is az egyházat, minthogy tagjai vagyunk testének. ”
(Ef 5,28-30)
Ha férfi vagy, most gondold át: mennyi időt, energiát és figyelmet fordítasz naponta tested táplálására és gondozására? (Legyen benne a tisztálkodás és a borotválkozás ideje is, és természetesen az is a magaddal való törődés, amikor a tested valamelyik része fáj. )
No és mennyi idő, energia és figyelem jut naponta a feleségednek?
„Ha csak olyan pici rész lennék benned, mint a fájós fogad, többet törődnél velem” – mondta egyszer egy asszony a férjének. A gondoskodó férj ismeri a felesége szükségleteit: tudja, hogy
mik a legnagyobb gondjai, részt vesz az álmaiban és megalapozott vagy hiú reményeiben.
A gondoskodó férj úgy viselkedik, hogy a felesége érzi és tudja, hogy ő fontos a férje számára. Ezt abból tudja meg, hogy a férjének van ideje rá és kéréseit nem felejti el.
Erre az érzésre és tudásra az asszonynak azért van szüksége, mert ettől függ az, hogy képes lesz-e igazán feleség lenni, vagyis betölteni a maga szerepkörét.
|
