Névmutató - A Biblia a magyar képzőművészetben

Medgyessy Ferenc

Debreceni kollégiumi tanulmányainak végeztével orvosi diplomát szerzett, 1903–7 között Párizsban előbb festői, majd szobrászi tanulmányokat folytatott. Nagy hatást tettek rá az egyiptomi, ógörög és etruszk művészet alkotásai, különösen azonban Michelangelo művei. Idehaza Rippl-Rónai festőisége hatott rá. 1912-ben a Táncolók c. domborművével elnyerte a Művészház 1000 koronás díját. Az I. világháborúban katonaorvosként szolgált. Tömör szobrászi formanyelve egyre jobban egyénivé vált, az 1920-as években alkotott sokféle kompozíciójával. 1937-ben a párizsi világkiállítás nagydíját kapta. Az 1940-es évektől haláláig stílusa tovább klasszicizálódott, és elsősorban a magyaros jellegű témákat állította középpontba (Szent Gellért-kút, Szent István-lovasszobor, Győr, Petőfi-szobor, Debrecen, Csokonai- és Móricz Zsigmond-szobortervek). Hátrahagyott műveinek száma közel félezer. 1956-os, Műcsarnokban rendezett gyűjteményes kiállítása külföldi visszhangot is keltett. Műtermét Debrecenben emlékmúzeummá nyilvánították, jelenleg is látogatható. – Életemről, művészetről, 1960; Farkas Zoltán: M. F., Bp., 1934; László Gyula: M. F., Bp., 1956, 1981.

Alkotásai a következő fejezetekben láthatóak:

A Biblia a magyar képzőművészetben
Golgota