Névmutató - A Biblia a magyar képzőművészetben

Id. Markó Károly

Mérnöknek készült, iskoláit Kolozsvárott és Pesten végezte, előbb a lublói kincstári uradalom, később az egri érsek szolgálatában állt, itt kezdett akvarelleket festeni. 1818-tól a pesti rajziskolát, 1822-től a bécsi művészeti akadémiát látogatta. Szembetegsége miatt más tájakat javasoltak számára – így telt el további élete kizárólag Olaszországban (1832-ben családjával együtt Rómába költözött, azután Pisában élt, 1838–43; utána Firenzében, 1843–48; majd a Firenze melletti Villa l'Appeggiben, 1848–60). A toscanai nagyherceg 1840-ben a firenzei művészeti akadémia tanárává nevezte ki, ahol festők nemzedékeit nevelte. Öt gyermeke közül négy festői pályára lépett. Gouache technikával készült rajzai a Kárpátokról, a Tátráról, Óbudáról és az aggteleki cseppkőbarlangról – ezek korai művei. Egy ideig porcelánfestészetből tartotta fenn magát. 1830 körül festette egyik fő művét: a Visegrád c. képét. Markó Károly az a festőnk, aki még Zichy Mihálynál is több időt töltött külföldön. Munkásságának száz százaléka idegen földön született. Az 1848–49-es szabadságharc kitörésekor felébredt benne a vágy, hogy hazájába visszatelepüljön, de csak Bécsig juthatott el, ahonnan háromnapi veszteglés után visszafordulni kényszerült Itáliába. 1858-ban látogatott újra az óhazába, magával hozva A puszta című olajfestményét (1853). A magyar művészek nagy ünneplésben részesítették, az állam is szép számmal vásárolt tőle ekkor képet, melyek előbb a Szépművészeti Múzeumba, később a Magyar Nemzeti Galériába kerültek – többnyire a raktárakba. A magyar tájképfestészet megalapítója, a háromsíkú kompozíció következetes megvalósítója (a sötét előtér hangsúlyt ad a világos középtérnek, míg a kék távlatokba vesző háttér a késő gótika és a reneszánsz idealizáló ábrázolásával nyugodt, klasszicista jelleget, idillt biztosít). Ó- és újszövetségi képei nagyon hasonlítanak a görög–római mitológia jeleneteinek ábrázolásaihoz, különösképp kedvelt témája volt az emmausi út.

Alkotásai a következő fejezetekben láthatóak:

Jákób harca az angyallal
Az emmauszi tanítványok
Hajótörés Máltán