A Biblia a magyar képzőművészetben
Keresztvitel
Miután Jézust elítélték, a korabeli kivégzés eszközét, a keresztet a vállaira helyezve arra kényszerítették, hogy Pilátus palotájából önmaga vigye ki azt a Golgota (Koponya) hegyére. A kereszt – ahogy azt legutóbb az amerikai orvosok tisztázták – két részből állt, a függőleges szár (stipes) a kivégzés helyszínén volt, az elítéltnek a vízszintes részt (patibulum) kellett cipelnie, amely magában is 40–50 kilót nyomott. A legyengült Jézus három ízben esett el a kereszttel – ezt a Biblia nem tartalmazza, a keresztény hagyománynak azonban ez a visszaemlékezése nem legenda, nem olyasmi, mint a Veronika kendője vagy a kereszthordozást nem segítő varga története. (Az amerikai orvosok jelentése a JAMA [Journal of the American Medical Association] 1986. március 21-ei számában olvasható, magyarul: Jó Hír, 1991/2.)
Magát a keresztre feszítést a perzsa kínzási gyakorlatból emelte át a magáéba Róma. Mindkét időszakot jóval megelőzve, az i. e. VIII. században Ésaiás próféta már a kezek átlyukasztásáról jövendölt, az ezer évvel Krisztus előtt elhangzott 22. zsoltárral egyetemben. Félelmetes fizikai kínhalál várt a Megváltóra, a lelki kínok azonban még annál is borzalmasabbak voltak, hiszen Istennek a bűnt magára vevő Fiától el kellett fordulnia. „Kiirtatik a Messiás, és senkije sem lesz” – hangzott 580 évvel a Golgota előtt Dániel próféciája. A keresztvitel kínja, Cirénei Simon segítő feltűnése, az emberek vérszomja – mind-mind részeivé váltak a keresztvitel-jeleneteknek. M. S. mester selmecbányai oltárának is egyik legsikerültebb ábrázolása ez. Voltak alkotók, akik nem is a Golgotát, hanem ezt a jelenetet tették a főhelyre középkori táblaképeiken. Ilyen volt az Olomucban és Brnóban dolgozó, de nevét a raigerni passióoltárról híressé tevő Raigerni mester, akinél a keresztvitel jelenete az Utolsó vacsora, a Getsemáne, a Feltámadás és a Szent kereszt felállítása között foglal helyet. A keresztet a középkor derekától kultikus tisztelettel veszik körül, innen az utolsó, ötödik téma. A katolikus kegyességben a keresztúti ájtatosság 14 stációja terjedt el. A Constantinus császár édesanyja által „feltalált kereszt” egyes szilánkjaiból ereklyéket készítettek és árusítottak Európa-szerte. A vallási babonának egyik legnagyobb botránykőjévé tették a csak hit által megérthető keresztet, keresztáldozatot. Az amerikai orvosok jelentése tisztázta azt is, hogy Jézusnak nem a kézfejét, hanem a csuklóját kellett a keresztre szegezni, hogy teste ne szakadjon le, hiszen a keresztre feszítettek kínhalála, a végvonaglás több napig is eltartott. A jobb és a bal latoré is eltartott volna, ha lábszárcsontjaikat nem törték volna össze – így hamar kivéreztek. A meglepő az volt, hogy Jézus néhány órányi haláltusa után visszaadta lelkét Teremtőjének. Ez is azt bizonyította, hogy a lelki szenvedés felmérhetetlenül súlyos volta miatt nem bírta tovább.
|
