A Biblia a magyar képzőművészetbenKeresztelő János
A rendszerváltás után visszakerült a tatai Öreg-tóra parthoz közeli, kis sziget gyanánt Keresztelő János szobra. Ha nem is a sivatag, de a puszta víz színén emeli magasba keresztjét, vagyis az eljövendő Megváltónak készít utat, mostoha körülmények között. Jézus első eljövetelekor nem léphetett föl egyik pillanatról a másikra, előkészítés nélkül. Igaz, hogy évezredekkel, évszázadokkal testtélétele előtt próféciák százai szóltak róla. Közvetlenül fellépése előtt – és erről is külön jövendölés szólt – „Egy szó kiált: a pusztában készítsétek az Úrnak útját, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek!” (Ésa 40:3) A jelképes beszéd beigazolódott. A választott nép körében is „a kietlenben” kellett Jánosnak fellépnie. Eltorzult, formális, büszkeséget árasztó vallásossággal találta szemben magát. Az emberek érdemet láttak vallásosságukban, még puszta testi születésükben is. Lenéztek másokat. S közben semmi egyéb nem árulkodott arról, hogy ők „Ábrahám gyermekei”, mint gőgös önigazolásuk. A megtéretlen élet megtéretlen cselekedetekhez vezetett. „Teremjetek megtéréshez illő gyümölcsöket!” – hangzott ezért János felhívása.
Nem csak a Biblia: a kereszténységgel ellenséges farizeuspárt tagjaként a kortárs Josephus Flavius is így számol be A zsidók történetében János működéséről: „Seregestül tódultak hozzá az emberek, és nagyon szívesen hallgatták ezeket a beszédeket...” (XVIII. 5,2) Keresztelő Jánost maga Jézus „égő és fénylő szövétnek”-nek, fáklyának nevezte (Jn 5:35). Rövid, alig másfél-két évre tehető szolgálata megnyitotta az utat Jézus fellépéséhez és tanítói szolgálatához. Az emberek János útkészítése nélkül vajmi keveset értettek volna Jézus szavaiból, egyáltalán, beszélni sem igen engedték volna, jóval hamarabb megölték volna Őt. A tatai szobor egyébként Rodin Keresztelő Jánosához áll a legközelebb. Mint abban is, az egyszerűség, a cselekvőkészség, a bátorság gesztusai uralják megmintázott alakját. János a helyes gondolkodás, az abból fakadó tettvágy, a döntéseit felelősséggel vállaló bátorság embere volt. Merő félreértés kiegyensúlyozatlan, hadonászó emberként való bemutatása, ettől sajnos az európai képzőművészet nagy része máig is szenved. (Ennek fejleménye volt, hogy néhány mester nem átallotta részegként vagy őrültként ábrázolni, mint például Hieronymus Bosch. Ritkák a Rodinéhez hasonló interpretációk, de Ferenczy Béni és Kerényi Jenő itt látható művei azonban ilyenek. Sajnos, egyik sem ismert eléggé, még országhatárainkon belül sem.)
|
