A Biblia a magyar képzőművészetbenJézus mennybemenetele
Jézus mennybemenetele nem a legkönnyebben megfesthető témák közé tartozik. Az olasz festészet éppúgy sikertelenül próbálkozott vele, mint korai passiósorozatában Rembrandt. Eltekintve a naiv és a templomi festészet kísérleteitől, igazán jelentős ábrázolása tulajdonképpen nincsen, vagy legalábbis nem ismeretes. A magyar festészetben is az impresszionizmustól kinövő avantgárd egyik irányzatának, a konstruktivizmusnak, a kubizmusnak kellett eljönnie, hogy ez a téma – ha némileg szekularizáltan is, de – megörökítőre találjon. Amikor 1924-ben Kmetty János két művét (Önarckép, Levétel a keresztről – rézkarcok) a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) keretében kiállították, az egyik kritikus így írt róla: „Kmetty – a legférfiasabb, legkomolyabb építőmunkás valamennyiük között. Ő nem pislant soha hátrafelé. Problémáit végigkínlódja. Mechanikusan merevített képtengelyek köré építi kompozícióit. De épít.” (Idézi Ury Ibolya: Kmetty János, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1979, 20. o.) A miskolci szegénységből a fizikai munka lépcsein felfelé, a művészlét szintjére emelkedett Kmetty 1913-as Mennybemenetele nem csupán az evangéliumi eseményhez készült illusztráció, hanem a Krisztust követők cselekvőképességének is apoteózisa. Az egyetlen uralkodó szín a kék, a békesség színe, mely csak azért hajlik át néha zöldbe, hogy a tér zöldjét, a serényen igyekvő emberek ruháján kívül testük színét, a kellemes, természeti zöld árnyalatát adja meg. A festményen emberek vannak – ahogy az 1916–17-es Hegyi beszédben is már láthattuk –, emberek, férfi és női megkülönböztetés nélkül. Az avantgárd egyik nagy vívmánya a női emancipációnak – egyelőre csak a művészetben – kivívott győzelme. A Bibliát ismerő embernek itt eszébe juthat Jézusnak a feltámadásról a sadduceusoknak adott válasza: „E világnak fiai házasodnak és férjhez adatnak. De akik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak, mert meg sem halhatnak többé, mert hasonlók az angyalokhoz, és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.” (Lk 20:34–36) Jézus mennybemenetele ugyanolyan előkép tehát a Bibliában, mint feltámadása. Pál apostol írja: „Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először akik meghaltak a Krisztusban. Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe: és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk. Annakokáért vigasztaljátok egymást e beszédekkel.” (I. Thess 4:16–18)
|
