Talán a legszebb és leghívebb Kálvária-ábrázolást, a keresztre feszítés jelenetét láthatjuk M. S. mester képén.
Krisztus testén a művész nem hangsúlyozza végletekig a bántalmazások véres nyomait. Szenvedését, amelyet átélt, az arcon érzékelteti. M. S. mester megértette, hogy Krisztus áldozatának lényege nem a testi szenvedésekben keresendő, hanem a lelki gyötrelmekben. A földön valaha is létezett emberek közül Jézus élte át egyedül a maga teljes valóságában, az Atyától és a mindenkitől való elhagyatottságot. Dániel próféta erről így ír: "Kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz" (Dán. 9:26).
Mária fájdalomtól kimerült alakját János apostol támogatja. Mária Magdaléna, a hű kísérő, itt is elmaradhatatlan. Korabeli török ruhában jelenik meg az egykori római százados. Rámutat Krisztusra, felismeri benne Isten Fiát. A koponya a Golgotára utal, a csontok pedig Krisztusnak a halál felett aratott győzelmére. A csupasz faágak Jézus kifosztott, meggyötört életére. (Lásd: Ésa. 53:2; Zsolt. 22:15)
A sziklára épített vár a Megváltóra alapozott életet jelképezi (Mt. 7:24). Az arany háttér a korabeli festészet nyelvén, az örökkévalóság dicsőségére utal, ahol Krisztus királyként uralkodik híveivel.
Jézus keresztjére héberül, görögül és latinul írták fel a halálra ítélésnek az okát. Latinul így szól: Iesus Nasarenus, Rex Judaeorum (=Názáreti Jézus, a zsidók királya. Rövidítve: I. N. R. I.). Pilátus íratta ezt a táblára. Mikor a zsidó vezetők tiltakoztak, hogy ne így írja fel, hanem úgy, hogy ő mondta magáról: "a zsidók királya vagyok". Pilátus ezt felelte:
- "Amit írtam, megírtam" (Jn. 19:22). Szíve mélyén tudta, az az igazság, amit felíratott. Annál megdöbbentőbb, hogy ennek ellenére halálra ítélte. Az is célja volt, hogy a zsidóknak leckét adjon, ha maguk közül akarnának királyt, annak ez lesz a sorsa.
Jézust kilenc órakor feszítették meg, és délután három órakor halt meg a kereszten. János evangéliumának adatai szerint, reggel 6 órakor mondta ki az ítéletet Pilátus Jézus felett (Jn. 19:24; János apostol a római időszámítást alkalmazza, amely éjféltől számítja a nap óráit.). Mk. 15:25 szerint mintegy három óra (héber időszámítás szerint), azaz 9 óra volt, amikor Jézust megfeszítették. Ő reggel hat órától számította az órákat. Eszerint tehát mintegy hat óra volt Krisztus kínszenvedése a kereszten, megfeszítésétől haláláig. Déltől, egészen haláláig, természetfeletti sötétség borult a földre. Halálát földindulás, sziklák repedezése jelezte. Ez azt jelentette, hogy az egész teremtett világ "nyög és fohászkodik" (Róm. 8:19-22) a bűn terhétől, és sóvárogva várja "szabadulását" ebből a rabságból. Halottak támadtak fel, jelezve, hogy győzött a halál felett is. Bementek a városba, és bizonyságot tettek róla.
KÉRDÉSEK:
1. Mikor feszítették meg Jézust, és hány órát szenvedett a kereszten?
2. Mi volt a kereszt felirata?
3. Milyen jelképek vannak a képen?
4. Milyen jelek követték Jézus halálát, és ezek mire utalnak?