A Biblia a magyar képzőművészetben
Jerikó bevétele
Sem Mózesről, még kevésbé a halála utáni honfoglalásról, Józsuéról és a bírák negyedfél évszázados időszakáról nincs jelentékeny vagy híressé vált magyar képzőművészeti feldolgozás. Nálunk az ószövetségi történetek általánosságban véve nem járnak jól: nem ismertek, félreismertek, rosszul ismertek. A Parasztbiblia című kiadványból ellenőrizni lehet, hogy igazat mondunk-e ezzel, vagy sem. E hiányosságért a hazánkban uralkodóvá vált római katolicizmus a felelős, mely külön ideológiát gyártott az Újszövetségnek könnyebben, az Ószövetségnek nehezebben érthetőségére (ennek épp az ellentéte az igaz), elhintette azt a vélekedést, hogy az Ószövetség a zsidóké, az Új pedig a keresztényeké. Ezekben az eszmékben sok minden keveredett: az írástudatlanságba taszított nép fölötti gyámkodástól az antiszemitizmusig sok – Bibliához méltatlan – elgondolás és előítélet. A bajok forrása az, ha a Biblia nincs az emberek kezében, vagy amiként Jézus mondta: „Azért tévelyegtek, mert nem ismeritek sem az írásokat, sem Istennek hatalmát.” (Mk 12:24)
Isten jó előre, már Ábrahámnak ígéretet tett Kánaán birtokbavételére. Ez az ígéret azonban csak négyszázharminc év után teljesülhetett. (Az Ábrahámnak adott kijelentés ezt is tartalmazta: „csak a negyedik nemzedék tér ide” – I. Móz. 15:6.) Az erkölcseikben végletesen megrontott népek életében „betelt a gonoszság” (I. Móz 15:16). Istentől kapott kegyelmi idejüket kimerítették. Mózes halála után utódjára, Józsuéra várt a feladat: Kánaán elfoglalása. A kivonulás népe átkelt a Jordánon, és a legerősebb város, Jerikó alá ért. Józsué, a fővezér katona töprengéseibe mélyedve mérte föl egyik éjszaka a helyzetet, nem nagyon tudván elképzelni e hatalmas erődítmény bevételét. (A régészeti feltárások azóta igazolták, hogy Jerikó, az emberiség egyik legősibb városa, széles városfalaival emberileg valóban bevehetetlen volt. A falak belső részére házakat építettek, amint azt a bibliai leírásban szereplő Ráháb otthona is bizonyítja.) Isten nem emberi erőre alapozott győzelmet ígért, hanem tökéletes hitet kért. Szava iránti engedelmességet. Hogy azt, amit mond, maradéktalanul hajtsák végre: Egy hétig naponta járják körül némán Jerikót. A hetedik napon pedig kürtöket fújva járja körül a nép. Mind Józsué, mind a frigyládát a menet élén vivő papok, mind a nép engedelmeskedett. Isten válasza a szava iránti tökéletes engedelmességre a csoda. Ezért dőltek le bajvívás nélkül Jerikó falai. Ugyanaz történt, mint Mózes tengeri átkelése, a Vörös- (Nádas-) tenger kettéválásakor: „Az Úr hadakozik tiérettetek, ti pedig veszteg legyetek.” (II. Móz 14:14)
|
