Az uralkodó Jézus (Pantokrátor)
a monreálei székesegyház szentélymozaikjából, részlet
XIII. század, A fej nagysága: 290x243 cm
 
   Jézus Krisztus földi életének fontosabb eseményeit áttekintettük. Összegezzük most a Biblia tükrében a személyéről szóló tanítást! A következő kérdésekre keressük a választ: Ki Jézus Krisztus? Miért lett emberré? Miért fontos ez számunkra?
   Jézus Krisztus isteni személy. A Biblia tud földi születése előtti életéről is (Jn. 1:1). Öröktől fogva, már a "világ porának kezdete" előtt is létezett (Péld. 8:23, 26).
   Ő az, aki által az Atya a "világokat teremtette". Az Atya volt a "tervező", a Fiú a "kivitelező" (Zsid. 1:2; Jn. 1:3, 10; Kol. 1:15-17), a Szentlélek a mindenütt jelenlévő életadó hatalom.
   Isten nemcsak létrehozta, hanem folyamatosan és állandóan fenntartja, élteti a mindenséget és az életet. Jézusról ezt írja Pál apostol: "Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn" (Kol. 1:7). "Hatalma szavával tartja fenn a mindenséget" (Zsid. 1:3), és megállás nélkül munkálkodik érte (Jn. 5:17). A Biblia szerint az élőlények minden szívverésüket és minden lélegzetvételüket Krisztusnak köszönhetik.
   Krisztus az ítélő Isten. "Aki ítélni fog élőket és holtakat az ő eljövetelekor" (II. Tim. 4:1). Ő az "út, az igazság és az élet" (Jn. 14:6). Ez természetes is, hiszen "az egész föld bírája ne lenne igazságos?" (I. Móz. 18:25). "Igazság és jogosság az ő királyi székének alapja." (Zsolt. 97:2)
   Krisztus maga a szeretet. Állítása szerint: "Nincs nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért". "Isten pedig a mi hozzánk való szeretetét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk." (Róm. 5:8)
   Szeretetének lényege a szolgálat. "Az ember Fia nem ezért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért" (Mt. 20:28). Mi emberek a másokért való szolgálatot sokszor alantas, megalázó dolognak érezzük - ellentétben Jézussal.
   
   Én is világot hódítani jöttem
   s magamat meg nem hódíthatom,
   
   csak ostromolhatom nehéz kövekkel,
   vagy ámíthatom s becsaphatom.
   
   Valaha én is úr akartam lenni;
   ó bár jó szolga lehetnék!
   
   De jaj, szolga csak egy van: az Isten,
   s uraktól nyüzsög a végtelenség.
   
   (Weöres Sándor: Rongyszőnyeg 13.)
   
   
   Jézus - számunkra nézve - legfontosabb szolgálata: a megváltás! Ezért lett emberré! Az ember iránti szeretetből már "a világ megteremtése előtt" (I. Pét. 1:20) jelentkezett. Ha teremtménye a bűn foglya lenne, felkínálja számára a szabadulás lehetőségét. Megváltási tervet készített, hogy azok, akik szabadulni akarnak önzésükből, megszabadulhassanak. Mivel az ő tökéletes törvényét megsértették, a halál uralma alá kerültek. Isten, hogy ne kelljen a jogos és méltó büntetést elszenvedniük, magára vállalta a halálnak halálát. Elküldte fiát, Jézus Krisztust, aki értünk és helyettünk meghalt a kereszten. Aki ezt az áldozatot és a feléje kitáruló szeretetet megérti és igényli, az megszabadul. A teremtő Isten teremtményeiért az életét adta! Ez a létező legnagyobb szeretet, és ez a Biblia lényege, üzenete is.
   
   Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő
   egyszülött fiát adta érte, hogy ha valaki hisz
   őbenne, el ne vesszen, ha nem örök élete legyen.
   
   (Jn. 3:16)
   
   
   Ezért fontos Jézus Krisztus az ember számára. Az önzés helyett a szeretetet választhatja. Magától képtelen lenne ezen az úton járni. Segítőtársa lehet Jézus, aki győzelemre vezeti követőjét, és elnyerheti általa az örök életet.
   Jézus Krisztus kezében van, a Biblia szerint "minden hatalom mennyen és földön", és "őbenne lakozik az egész teljesség" (Mt. 20:18; Kol. 1:19).
   Mennyivel többet jelent a fentiek ismeretében ez a Krisztus-arc, mely a monreálei székesegyház szentélyéből ránk tekint. Mennyire különbözik ez az igaztalan Jézus-képektől, a torz hagyomány teremtette ál-Krisztusoktól. A hamist a valódira mi is felcserélhetjük, mivel megismerhetjük a Bibliából tiszta beszédét és nekünk szóló üzenetét.
   
   Krisztusom,
   én leveszem képedet falamról. Torz
   hamisításnak érzem vonalait, színeit, sohase
   tudlak ilyennek elképzelni, amilyen itt vagy,
   Ilyen ragyogó kékszeműnek, ilyen jóllakottan
   derűsnek, ilyen kitelt arcúnak, ilyen
   enyhe pirosnak, mint a tejbeesett rózsa.
   Én sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is
   számtalanszor, én tudom, hogy te egyszerű
   voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló.
   Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek
   útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit
   s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget
   nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai.
   Hangod fájó hullámokat kavart, mikor
   a sok beszéd után rekedten újra
   szólani kezdtél. Megtépett és színehagyott
   ruhádon vastagon ült a nagy út pora,
   sovány, széltől-naptól cserzett arcodon
   bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két
   parázsló szemedből sisteregve hullottak
   borzas szakálladra az Isten könnyei -
   
   (Dsida Jenő: Krisztus)
   
   
   Jertek, mondja Krisztus, a hős,
   utánam, keresztények
   Világot tagad az erős
   s nem csábítja az élet:
   ha kereszt nyom, ha tüske sért,
   csak kövessétek a vezért.
   
   Én fény vagyok, ti a csapat,
   világítok az éjben;
   ki engem követ, nem marad,
   nem imbolyog sötétben;
   én út vagyok, ezt az utat
   járják a tiszták, igazak.
   
   nehéz útam? Elöl haladok
   és mellettetek állok;
   magam is fegyvert ragadok,
   míg mind harcba nem álltok:
   rossz vitéz, ki egyre csak áll,
   bár tábornoka messze már!
   
   Ki lelkét megnyerni hiszi,
   nélkülem elveszíti;
   ki érettem lehelli ki,
   örök fénnyel díszíti;
   ki keresztjével nem követ,
   nem érdemel meg engemet.
   
   Kövessük hát a jó Urat
   szíves bizalommal,
   vívjunk meg keresztünk alatt
   bátran a fájdalommal;
   az ég csak a küzdőnek ád
   örök életet s koronát!
   
   (Angelus Silesius: Jertek, mondja Krisztus, a hős...
       Szabó Lőrinc fordítása)
   
   
   KÉRDÉSEK:
   
   1. Ki Jézus Krisztus?
   2. Miért lett emberré?
   3. Miért fontos ez számunkra?