Névmutató - A Biblia a magyar képzőművészetben

Vedres Márk

A magyar szobrászatnak Ferenczy István, Izsó Miklós, Fadrusz János, Stróbl Alajos után fellépő, egyszerre avantgárd, s a későbbi Ferenczy Béni művészetét egyengető, klasszicizáló mestere. Münchenben, majd Párizsban folytatott tanulmányokat, ez utóbbi helyen Rodinnel is kapcsolatba került, aki nagy hatással volt rá. Részben e hatástól való elszakadás miatt, részben a magyar szobrászok (lásd később Borsos Miklós) Michelangelo tiszteletéből következően Firenzében élt kétszer is hosszú ideig (1902–1914, 1925–1934). Díjnyertes Káinja (1899) után szintén bibliai ihletésű Emberpárja (1903) jelzi lelki-szellemi érdeklődését. 1934-től végleg hazaköltözött, sikerült túlélnie a zsidóüldözéseket. Gyűjteményes kiállítása (1922, Helikon, 1948, Fényes Adolf-terem), majd halála után emlékkiállítása (1962, Magyar Nemzeti Galéria) jelentős elismerést hoztak számára. – Heitler László: V., Corvina, Bp., 1973.

Alkotásai a következő fejezetekben láthatóak:

Ádám és Éva
Káin megkeményíti magát