Jézus tanítványaival a galileai Kánába ment, ahol a rokonsága körében lakodalmat tartottak. Itt adta első jelét nyilvánosan annak, hogy az ő eljövetelének célja az emberek szolgálata és jólétük elősegítése. Édesanyja is jelen volt, és Jézus is meghívást kapott a menyegzőre. A tanítványok elbeszélték Máriának, hogy mi történt keresztségekor, mit láttak és hallottak. Ekkor igen megörült, hogy rég várt reményei teljesedni kezdenek. A vacsora alatt zavar támadt, mert elfogyott a bor (Az eredeti szövegben itt szereplő görög oinosz szót használták az erjedetlen szőlőlére, vagyis a mustra is.). Mikor erre Mária felhívta Jézus figyelmét, egyben meghagyta a szolgáknak, hogy azt tegyék, amit fia mond. Ott állt hat nagy kőkorsó. Jézus utasítása így szólt:
- "Töltsétek meg a korsókat vízzel!
Megtöltötték azokat színültig. Krisztus ekkor ezt mondta:
- Most merítsetek és vigyétek a násznagynak! Ők vittek neki. Amint megízlelte a borrá lett vizet, szólította a vőlegényt és mondta néki:
- Minden ember a jó bort szolgája fel először, és mikor már annyit ihattak, amennyit akartak, akkor az alábbvalót (Ezt a kifejezést általában úgy szokták fordítani, hogy "megittasodtak", de a pontos fordítás a fent leírt módon hangzik, tehát nem részegségről van itt szó. Lásd: Ádámtól Krisztusig. Szent István Társulat, 1965., 279. o.) Te mindeddig tartogattad a jó bort" (Jn. 2:7-10).
Giotto festményének bal szélén láthatjuk, amint Jézus azt közli, hogy mit cselekedjenek. A jobb oldalon már a násznagy kóstolja a musttá lett vizet Mária jelenlétében.
A középső mezőben a vőlegény és a menyasszony nyugalmát nem zavarták meg az előbbiek, mert titokban, nem nyilvánosan történtek. A művész az egyszerű építészeti térrel összhangban, rendet teremtve helyezi el a résztvevőket.
Jézus a menyegzőn való részvételével azt erősítette meg, hogy a család szent Isten szemében. Fontos az örömteli együttlét, amely erősíti az összetartó szeretetet.
Krisztus csodatételével megmutatta, hogy Isten adni akar az embereknek, és azt kívánja, hogy boldogok legyenek.
A Biblia egyértelműen állítja, hogy Jézus nem saját isteni hatalmával tette csodáit. Ettől a hatalomtól, mikor a földre jött, "megüresítette" magát (Fil. 2:5-8). Emberként olyan hitet gyakorolt, hogy megnyilvánulhatott rajta keresztül az Atya hatalma a Szentlélek által. "Az Úr hatalma volt ővele." (Lk. 5:17 és lásd még: Jn. 5:30; Jn. 14:10-12; Jn. 11:22 stb.)
A csodák soha nem eredményeznek hitet! Nem is ez a céljuk. Jézus számos csodáját látták a papok, az írástudók és mégsem hittek. A hit eredménye a csoda és a hívő megerősítésére szolgál.
KÉRDÉSEK:
1. Miért tett csodát Jézus Kánaánban?
2. Miben erősítette meg Krisztus cselekedete anyját, Máriát?
3. Eredményezhet-e hitet a csoda "látása"?