Az Ószövetség a művészetekbenJózsef a börtönben, a fáraó álma
József a börtönbe került. „Lábait béklyóba szorították, ő maga vasban járt” (Zsolt. 105:18). Ártatlansága ellenére egyre mostohább körülmények közé került. De nem sokáig töprengett az ellene elkövetett jogtalanságok felett; ügyét Istenre bízta, tekintetét pedig mások baja felé fordította. Láthatta a zsarnokság okozta szenvedést, a gyötrelmek sokaságát, a bűn hatalmát. Itt tanulta meg a részvét és az irgalom leckéit! Becsülete és segítőkészsége felkeltette a tömlöctartó figyelmét, és megbízta a foglyok felügyeletével, ellátásával. Áldás kísérte ezt a munkáját is! Körülbelül egy évi raboskodás után két tekintélyes fogoly érkezett a király udvarából a börtönbe. Egyik reggel József látva szomorúságukat, együttérzéssel kérdezte tőlük: - „Miért oly komor ma a ti orcátok? József könyörögve fordult a szabaduló főpohárnokhoz: Emlékezzen meg róla, mert jogtalanul van a börtönben, és szabadítsa ki rabságából! De milyen hálátlan tud lenni az ember, ha ő már megkönnyebbült! „Nem emlékezett meg a főpohárnok Józsefről, hanem elfeledkezett róla” (I.Móz. 40:23). Hálátlansága következtében még két évig tartott József számára a börtön nyomorúsága! Jelleme eközben tovább csiszolódott. Sorsát nem értette, de teljes bizalommal Izráel Istene kezébe helyezte életét. Ez volt életelve: „Hagyjad az Úrra a te utadat és bízzál benne, majd ő teljesíti” (Zsolt. 37:5). Ott, ahol az ember nem lát már egy kiutat sem, Istennél akár száz is készen áll! József a következőképpen szabadult meg: Egy éjjel a fáraó különös álmot látott, amit senki nem tudott megfejteni. Ekkor a főpohárnoknak eszébe jutott József álomfejtése, és elmondta a fáraónak. Azonnal hívatták. Mit érezhetett József, amikor megnyíltak előtte a börtön kapui? Percek múlva a fáraó előtt állt, és ezt mondta neki Egyiptom ura: - „Álmot láttam, és nincs, aki megmagyarázza azt. Én pedig azt hallottam rólad beszélni, hogy ha meghallod az álmot, meg is magyarázod azt... - „A fáraó álma egy és ugyanaz; amit az Isten cselekedni akar, azt jelentette meg a fáraónak” (I.Móz. 41:25). A kövér tehenek és telt kalászok hét bő esztendőt jeleznek, a hét sovány tehén és a kiszáradt gabonafej pedig az éhség, az ínség hét esztendejét jelentik. József a következőket tanácsolta: És mondta a fáraó Józsefnek: - „Mivelhogy Isten mindezeket néked jelentette meg, nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember. Te légy az én házamon főgondviselő... És levette a fáraó a maga gyűrűjét kezéről és adta azt József kezére, és felöltöztette őt drága gyolcs ruhába és aranyláncot tett az ő nyakába. Meghordoztatta őt az ő második szekerén, és kiáltották őelőtte: Térdet hajtsatok! Így tette őt fejedelemmé egész Egyiptom földjén” (I.Móz. 41:33-43). Így emelkedett József egyetlen óra leforgása alatt a börtön mélyéről a fáraó melletti székbe! Az illusztráció mintegy burokba zárva érzékelteti a fáraót az álom állapotában. A XIII. századi művésznek nem sok ismerete lehetett az egyiptomi udvari öltözetről, sem az ottani viszonyokról. A középkori környezetnek és szokásoknak megfelelően ábrázolta a szereplőket, kissé merev arckifejezéssel, anatómiai pontatlanságokkal. Fent az álmokat láthatjuk a hét kövér és sovány tehénről, a hét telt és elszáradt kalászról. A lenti ábrázoláson a főpohárnok az uralkodó elé vezeti Józsefet. KÉRDÉSEK:
|
