A Biblia a magyar képzőművészetben

Salamon Énekek éneke


Szerelmespár
Ferenczy Béni: Szerelmespár, 1948, bronz, 52 cm, Szentendre, Ferenczy Múzeum

Salamon, Izráel harmadik királya (i. e. 970–930) sok tekintetben az előző két uralkodónak, Saulnak, és apjának, Dávidnak útját járta. Az ő országlása is jónak indult, s ha később végzetesen eltorzult, azt az emberi számításon alapuló politikai ösztöne felülkerekedésének köszönhette. Hogy békében éljen a környező népek vezetőivel, trónját házasságok tömegével erősítgette. Jeruzsálemben valóságos hárem alakult ki, mint a többi népnél, s egy idő után az idegen vallású asszonyok „elhajlították Salamon szívét”.

Ahogy az embernek egyetlen apja és anyja van, igazi szerelme sem lehet egyszerre több az életében. (Ahogyan a szülő halálával legfeljebb egy-egy nevelőszülőt kapunk, házastársunk halála esetén lehet talán még egy-egy szerelmünk. Lásd a már tárgyalt Ruth-történetet!) Salamon a több feleség között nem talált több boldogságot. Sőt: a Prédikátor könyvének – a Példabeszédek és az Énekek éneke mellett harmadik fő iratának – tanúsága szerint csaknem az életkedvét, élni akarását is elveszítette.

A Biblia 66 könyve közül az egyik legszebbet, a szerelem dicséretét az az ember szerezte, aki sok házassága közepette vallotta meg: egyetlen igaz szerelme volt, nem királylány vagy hercegkisasszony, hanem a napbarnított bőrű, egyáltalán nem feltűnően vonzó alakú vidéki leány: Szulamit.

A szerelemről csak elragadtatással, vagy ami ennél is több: elragadtatott emlékidézéssel lehet méltóképpen beszélni. Ez az Énekek énekének sokat vitatott (gyakran nem értett) szerkezeti felépítése: a vőlegény, a menyasszony és azután kettejük közös emlékidézése megismerkedésüktől egybekelésükig.

A világirodalom legszebb szerelmi költeménye háromszor visszatérő refrénjében kéri a fiatalokat: „fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet addig, amíg nem akarja” (2:7, 3:5, 8:4). Mindennek megjön a maga ideje. A boldog szerelemben a szeretet megtartásán, és nem a testiségen keresztül vezet a legrövidebb út.

Reich Károlynak az Énekek énekéhez készült rajzsorozatából a legsikerültebbeket igyekeztünk kiválasztani (melyek a Magyar Helikon gondozásában 1975-ben megjelentetett kötet számára készültek).

Szerelmespár
Ferenczy Béni: Szerelmespár, 1948, bronz, 52 cm, Szentendre, Ferenczy Múzeum

Az Énekek éneke nem erotikus mű. „A személyes és bátor szerelem kifejeződése” – ahogyan már Goethe állította. A prüdériáról híres trubadúrköltészet és az erotikájáról híres catullusi, Janus Pannonius-féle líra között áll. Mindmáig meghaladhatatlanul.

Reich Károly az Énekek énekéhez készített illusztrációsorozata mellett a magyar szobrászat talán legszebb szerelmi tárgyú művét, Ferenczy Béni alkotását közöljük. Róla írta a kortárs költő:

Weöres Sándor
Ferenczy Béni emlékére

Károly és Béni,
Valér és Noémi;
ó micsoda ritka csoportozat,
mint a Bach család,
vagy eleven Laokoon csoport.

Köztük Béni, a szobrász,
a szelidség szobra volt.
Ha rá emlékezem,
ablakokat, üvegajtókat látok
élesen metszett napsütésben.
El sem képzelhetem,
mi alkuja lehetett az elmúlással.
Élet, halál:
ő mindkettőn túljutott,
s ahol szobrai sorban állanak,
ott e kettőről semmi hír,
csak nyugalmas néma tudás van.
Énekek éneke I.
Reich Károly: Énekek éneke I.,
1968, akvarell, 20x14 cm, illusztráció
Énekek éneke II.
Reich Károly: Énekek éneke II.,
1969, akvarell, 20x14 cm, illusztráció
Énekek éneke III.
Reich Károly: Énekek éneke III.,
1972, akvarell, 20x14 cm, illusztráció

Támár és Amnon <<< Fel >>> Illés a Kármelen