A Biblia a magyar képzőművészetben

Menekülés Egyiptomba


A család visszatér
Szúdy Nándor: A család visszatér, 1957, olaj, vászon, 101x111 cm, Oltalom Alapítvány, letét

Angyal jelent meg Józsefnek, hogy figyelmeztesse Heródes király eszeveszett intézkedésének veszélyére. Betlehem környéke az édesanyák jajveszékelésétől volt hangos. A fiúmagzatokat kiirtották, nehogy az ott megszülető Messiás – ez volt Heródes gondolata – az ő trónjára törjön. „Ekkor Heródes látván, hogy a bölcsek megcsúfolták őt, szerfölött felháborodott, és kiküldve, megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, kétesztendőstől és azon alól, az idő szerint, amelyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől. Ekkor teljesedett be, amit Jeremiás próféta mondott, amikor így szólt: Szó hallatszott Rámában: Sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Ráhel siratta az ő fiait, és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek.” (Mt 2:16–18)

Szemléletesen mutatja be majd ezt a mozzanatot a Jelenések könyve 12. fejezete, melyben arról van szó, hogy mihelyt a fiúmagzat világra jön, Sátán rögtön el akarja pusztítani, mert a megváltási terv előrehaladásában teljes vesztét látja. Jézusnak, még öntudatánál sem volt, máris az életére törtek. Földi sorsa ilyen viszontagságokkal kezdődött.

„Ő pedig fölkelvén, vette a gyermeket és annak anyját éjjel, és Egyiptomba távozott. És ott volt egész a Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: Egyiptomból hívtam ki az én fiamat.” (Mt 2:14–15)

Menekülés Egyiptomba
Molnár C. Pál: Menekülés Egyiptomba, 1932, tempera, vászon, 95,3x201 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

Számtalan nagy alkotás – köztük ismét Remb­randt viszi el a pálmát – született ebből a feszült­ség­teljes történetből. Három ember egymáshoz tartozása, az éjszaka sötétjében való menekülése valóban drámai festői téma. Nem ritkán oldják e feszültséget napsugaras betétként „A Szent Család megpihen Egyiptomba menekülés közben”, vagy „József dolgozik az egyiptomi úton” kiegészítések.

Menekülés Egyiptomba
Vinczellér Imre: Menekülés Egyiptomba, 1990, olaj, vászon, 19x31 cm, Oltalom Alapítvány

A magyar festészetben Molnár C. Pál látványosan érdekes, beállításában bizarr, mélységében a felszínen maradó kubista műve (1932) nyitja meg a legújabb feldolgozások sorát. Vinczellér Imre olajfestménye (1990) egy bajai tárlatmegnyitó-beszédem után került a kezembe – a festőművész ajándékaként. Azóta „Az örök Biblia” című gyűjtemény féltve őrzött kincse.

A háttérben a természeti elemek tombolása a zavaros történelmi világidőt jelzi. A kép jobb oldalán, alig észrevehetően pirkad valami, jobb reményekre jogosító jövendő. A képnek kissé bal oldalán elhelyezve vonul József a szamárháton ülő Máriával és a kis Jézussal. Vinczellér Imre kiforrott, letisztult festői korszakának egyik első műveként az arányosság és a kiegyensúlyozottság jelentését kapjuk a viszályból és a menekülésből is. Isten óvó keze láthatatlanul nyugszik meg a történeten és a téma ilyen feldolgozásán.


Mai háromkirályok <<< Fel >>> A betlehemi gyermekgyilkosság