A Biblia a magyar képzőművészetben
Dániel könyve
Dániel, Eszter könyvéről, a kispróféták iratairól – Jónáson, Ámóson kívül – úgyszólván nem létezik a magyar képzőművészetnek számottevő alkotása. Meghamisítanánk ezért a valóságot, ha egy-egy illusztrációt, vagy jellegtelennek ítélhető alkotást biggyesztenénk ide. Más nemzeti kultúrában is előfordul az ilyesmi, sőt az egész európaiban is. Jelzés ez arra nézve, mit olvastak és mit nem, mire nézve adtak megrendeléseket és mire nem az elmúlt évezredben. Pedig ha van különlegesen fontos bibliai irat, akkor Dániel könyve az. Jézus Krisztus innen vette az „Emberfia” és az „Isten országa” fogalmakat, erre a könyvre utalt vissza így: „Aki olvassa, értse meg.” (Mt 24:15) Erről az ószövetségi könyvről mondta Isaac Newton, hogy „aki Dániel könyvét nem ismeri, az a kereszténység alapjait nem ismeri”. Már Josephus Flavius is megemlítette A zsidók történetében, hogy Dániel annyival más a többi prófétánál, hogy nemcsak jövendöléseket mond, hanem azok idejét is megjelenti. Könyvében több hosszú távlatú prófécia is található: 490, 1260, 1290, 1335 és 2300 évre előre jelentenek meg bekövetkező eseményeket (Dn 9:24–27, 7:25 és 12:5, 12:11–12, 8:14). A Messiás eljövetelének, fellépésének, három és fél éves működésének, majd Istentől, emberektől elhagyott haláltusájának idejét is ő jelenti meg, rá hivatkozott Jézus, azt mondván, hogy „betölt az idő”, vagy hogy „nem jött el még az ő órája”. Dániel 12 fejezetből álló könyve két fő részre oszlik: az első hat fejezet a próféta személyes küzdelemét és viszontagságait mondja el a babiloni, majd a perzsa udvarban, a második hat fejezet pedig – a Dn 2-ben foglalt próféciával együtt – négy vázlatpróféciát tartalmaz az emberiség jövendő történelméről, sorsáról, a Messiás első eljövetelén kívül a második eljövetel dicsőséges, örök életet megalapító voltáról.
Dániel több király (Nabukodonozor, Evil-Merodák, Nabonid, Belsazár, Círus, Dárius) idején szolgált az udvarban. A legelső, a történelemkönyvekből is jól ismert személy hatalmi mániájában egy ízben megőrült, s hét évig gazdátlanul hagyta a királyi trónt. Vadszamarakkal együtt élt, füvet evett, kiszőrösödött testtel emberre méltatlan sorba hullt. Isten vigyázó keze azonban megemlékezett róla, kegyelme elérte szívét, értelmét visszanyerte. Dániel könyve 4. fejezetének ez az illusztrációja Császár Csilla olajfestménye, míg Aba-Novák Vilmos műve a könyv 5. fejezetének belsazári lakomáját dolgozza fel, a mennyei kéz „Megmérettél, megmérettél és híjával találtattál” feliratával.
|
