A Biblia a magyar képzőművészetbenBölcsek (királyok) imádása
Jézus születéstörténetének szinte minden egyes részletét a IV. század utáni hatalmi egyháztól szentesített hagyomány támadta meg. Így történt ez a babiloni bölcsek esetében is. Máté evangéliuma „magoi”-nak, azaz bölcseknek, nem mágusoknak nevezi őket. Az utóbbi jelentésbővülés későbbi nyelvtörténeti fejlemény. Ezek az emberek gondolkodó, próféciákat kutató elmék voltak. Így került eléjük egyik korábbi mezopotámiai társuknak, Bálámnak a jövendölése, mely szerint majd „csillag származik Jákóbból, és királyi pálca Izráelből” (IV. Móz 24:17). Bizonyára ismerték Dániel próféta idői kijelentéseit is, amelyeket szintén Babilon földjén kapott Istentől (Dn 9:24–27, 8:14). Ezeknek a felismeréseknek a jegyében indultak útnak az égen feltűnő fényesség láttán, amely előbb Jeruzsálembe, majd a közeli Betlehembe vezette őket. Hogy királyok nem voltak, az szinte bizonyos. Ennek ellenére a tudást a hatalom váltotta föl, s a középkor derekától „a napkeleti bölcsek” és „a háromkirályok” megnevezés ismétlődik, egyre inkább ez utóbbi felé billentve a mérleg nyelvét.
Hányan is voltak? – Nem tudjuk pontosan, mert a Biblia ezt nem közli. Csupán a háromféle ajándékból (arany, tömjén és mirha) következtethető, hogy hárman. Az pedig a VI. század után kialakuló hagyomány, hogy „Gáspár, Menyhért és Boldizsár” lett volna a nevük, ami persze merő kitalálás (az események után több mint fél évezreddel – Ravenna, San Apollinaire Nuovo). Ehhez tapadt később az is, hogy három világrész küldöttének kellett lenniük, vagyis egyikük afrikai volt. Ez az ábrázolásokon már a gótika korától ismétlődik. Festészetünkben Ferenczy Károly 1898-as Háromkirályokja nyitja meg a sort, melyet gyorsan követ Iványi-Grünwald Béláé (1903), Koszta Józsefé (1906–7). Az utóbbi kettő Benczúr Gyula tanítványának számított, noha a plein air felé térésükkel elbúcsúztak mesterüktől. Különös, hogy a mester, Benczúr csak ez után fest ilyen tárgyú képet, s akkor is az evangélikus egyház felkérésére (1911). A Városligethez közeli fasori templomban helyezték el, ahogy a kép épületkeretezése is elárulja. A témát utoljára megfestő Benczúr közelebb húzódott a késő reneszánsz-barokk világa beállításához. Jézus elé járulva mutatja be a bölcseket, a festőre jellemző, szinte állandóan jelenlevő színpadiassággal. Az előző képek a plein air jegyében fogantak, vonulásuk közben látjuk a napkeleti vándorokat. Azt is tudjuk, hogy Iványi-Grünwald festményének bemutatóján Ferenczy a tőle szokatlan szenvtelenséggel kerülte ki a mű értékelését, s végső soron ez vezetett Nagybánya megoszlásához. Iványi-Grünwald Béla csakhamar a kecskeméti művésztelep megalakításába fogott, s másodmagával élére is állt 1911-től.
|
