A Biblia a magyar képzőművészetben

A „kaini út”


Káin útja 2. „A vér az égre kiált”
Szúdy Nándor: Káin útja 2.
„A vér az égre kiált”
, 1960, olaj, vászon, 141x100 cm, Oltalom Alapítvány, letét

Az Úr és Káin párbeszédében elhangzik a gyilkos ember részéről egy mondat, melynek szelleme kísértetként járja be a világtörténelmet. A csatahelyeket és a hétköznapokat egyaránt. Isten „Hol van Ábel, a te atyádfia?” kérdésére feleli Káin:

„Nem tudom. Avagy őrizője vagyok-e én az én atyámfiának?”

A mondat hazugsággal kezdődik. Hiszen Káin nagyon jól tudta, hol van Ábel.

De a folytatás talán még nagyobb hazugságot rejt akkor is, ha ez rögtön nem látszik. A valódi emberi magatartás hibáink beismerésén át vezet a másik emberrel való megbékélésig. Ez a szabadság útja, a visszanyert szabadságé.

Isten segítőtársként rendelt egy férfit és egy nőt egymás mellé, de emellett minden embert a másik számára őrizővé is. Jób beszél majd úgy Istenről mint „embernek őrizőjé”-ről, s Ezékiel próféta úgy a lelki nyáj pásztorairól, mint „őrizők”-ről. De hiszen az I. világháborúban Ady is így emlegeti:

Őrzők, vigyázzatok a strázsán,
Az Élet él és élni akar,
Nem azért adott annyi szépet,
Hogy átvádoljanak most rajta
Véres s ostoba feneségek.
........................................
S akik még vagytok őrzőn, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán.
(Intés az őrzőkhöz)

Káin útja 4.
Szúdy Nándor: Káin útja 4., 1954, olaj, vászon, 140x94 cm, Sárospatak, Református Gyűjtemény

Az embernek legelőször a föld őrzését kellett volna ellátnia (I. Móz 2:15), később már ki-ki csupán a maga szívét tudja őrizni (Péld 4:23). Tulajdon bensőnkre igen-igen kell vigyázni, hiszen „abból indul ki minden élet”. Aki az őrzés – a másikat őrzés – feladatát nem látja el, fokról fokra önmagát is elveszíti. Az elveszítő maga is elveszett lesz.

Mindezt tudva, adta több képének is ezt a címet Szúdy Nándor: „Káin útja”. Ábel méltatlanul kiontott vérében – a Bibliával teljes összhangban – az emberiség Megváltójának kiontott vérét látta. Ábel tehát előkép. Jézus is, Pál apostol is így hivatkozott rá (Mt 23:35, Zsid 11:4). Ábel vére „még holta után is beszél”. S a legégbekiáltóbb bűn az volt, amikor az ember megölte Teremtőjét.

Az 1975-ben, itthon szinte teljes ismeretlenségben elhunyt Szúdy Nándor festménye máig hatóan kérdezi: Nem ugyanez folyik most is, s még inkább az idők végéig?

Ebben az időben sugározta a Magyar Televízió Kormos Istvánnak Nagy Lászlóval készült beszélgetését, melyről csakhamar kiderült, hogy az utóbbi költő utolsó megnyilvánulása volt. A beszélgetés végén emberi történetünket ő is „a Káin csillagzata alatt folyónak” minősítette.

Két nemzedékbe sűrített és megelőlegezett világtörténelem.


Káin útja 3. „Az út vége”
Szúdy Nándor: Káin útja 3. „Az út vége”, 1960, olaj, vászon, 140x100 cm, Oltalom Alapítvány, letét

Káin megkeményíti magát <<< Fel >>> A tiszta Noé