A Biblia a magyar képzőművészetben

A betlehemi csillag


Napkeleti bölcsek
Benczúr Gyula: Napkeleti bölcsek, 1911, olaj, vászon, 242x150 cm, Budapest,
fasori evangélikus templom

Jézus világrajövetelénél angyalok jelentek meg vagy váltak láthatóvá, hogy Isten terveinek valóra válását biztosítsák. Gábriel, az angyalok fejedelme jelent meg Máriának, a jövendő édesanyának, angyal biztatta Józsefet, hogy ne bocsássa el jegyesét, mert a benne megfogant gyermek nem embertől van. Angyalok jelentek meg a pásztoroknak a betlehemi éjszakán, hogy hírül adják a Megváltó születését. És fényes csillaghoz hasonló angyalsereg vezette Babilóniából Jeruzsálembe a bölcsek küldöttségét, hogy az Izráel népén kívüli világ – az egész világ – nevében leróhassák hódolatukat.

Jeruzsálem azonban felbolydult jöttükre, Heródes királlyal az élen. A messiási próféciák az ószövetségben előre jelezték a Megváltó betlehemi születését (Mikeás próféta i. e. VIII. századi könyvének 5. fejezetében), de kiszámítható idejét is (Dániel próféta VI. századi könyvének 9. fejezetében). Mindenki mindent tudott, jóllehet a hit hiányzott az illő várakozáshoz és tiszteletadáshoz. Heródes a megérkező bölcseket arra kérte, jelentsék neki visszafelé vezető útjukon a kisgyermek megszületését. Amikor a bölcsek szintén angyali intésre nem mentek be hozzá, valós szándékairól egyértelműen árulkodott, hogy Heródes a betlehemi és környékbeli csecsemőket (helyes fordítás szerint) egyéves korig lemészároltatta. A betlehemi csillag jó angyalainak munkája mellett így sötétlik a gonosz angyalok megnövekedett aktivitása ugyanezen történet hátterében.

Betlehemi csilag
Fényes Adolf: Betlehemi csilag, olaj, vászon, 33x44 cm, Budapest, Magyar nemzeti Galéria

Fényes Adolf XX. század eleji Betlehemi csillagát így ellenpontozza Gyárfás Endre Betlehemi gyermekgyilkossága. A XX. századi ábrázolások a táj elrendezésében, a technikában sok újszerűséget mutatnak, a bölcsek hódolatában azonban a régi ösvényeken járnak. Létrejöttük oka általában nem egyházi megrendelés volt, sem a kiállítások repertoárjának bővítése, hanem mindenekelőtt a plein air festészet kipróbálása, hitelesítése.

A bölcsek útjára egészen bizonyosan nem télen került sor, Jézus i. e. 5 őszén vagy 4 tavaszán született. (A pásztorok ott sem hajtják ki a nyájat télvíz idején.) A téli ábrázolás oka a karácsonnyal való összekötésben keresendő.

Krisztus születése és halála
Rippl-Rónai József: Krisztus születése és halála, gobelinterv, magántulajdon
Háromkirályok hódolása
Koszta József: Háromkirályok hódolása, 1906–1907, olaj, vászon, 120x127 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

Jézus születése <<< Fel >>> Bölcsek (királyok) imádása